2012. október 17., szerda

11.rész Maga Niall barátnője?

Úgy éreztem, hogy most meg van mindenem. Nem akartam elengedni Niall-t, de megcsörrent a telóm.
-Zayn hív.
-Had beszéljek vele!
-Jólvan, mondd hogy most épp fürdök.
-Oké,
-Szia Zayn.
-Nem, nincs itt, most épp fürdik.
-Hát csak átjöttem megkérdezni, hogy nem megyünk-e el kajálni, de épp megcsörrent a telója.
-Oké, Csá haver.
-Mit mondott?
-Majd vissza hív este.
-Ajj. Nincs kedvem beszélni vele.
-Akkor majd megoldjuk az estit is.-kacsintott egyet.
-Jólvan:D
-Na de nyomás kajálni, éhes vagyok.
/15 perccel később, a Nandoos-ba/
-Jó étvágyat!
-Neked is kicsim-suttogta Niall.
-Szeretlek.-tátogtam neki.
-Én is.
Megkajáltunk, már azt hittük, hogy megússzuk riporterek, és paparazzik nélkül, de kifelé menet megtaláltak minket. Csak bombáztak a kérdéseikkel.
~Niall szemszöge~
Jajj, ne! Már csak a paparazzik hiányoztak. Rögtön le is támadtak minket.
-Niall! Ő az új barátnőd?
-Mióta vagytok együtt?
-Nagyon csinos lány, hogy hívják?
-Mennyi idős?
-Kérem! Nem szeretnék nyilatkozni. Ő nem a barátnőm! Viszlát.
Próbáltunk hazafele sietni, de Linának kiment a bokája a magassarkúban, ezért a parkban leültünk egy padra.
-Minden rendben?-kérdeztem aggódva, mert láttam, hogy eléggé ki van.
-Nem, nincsen!-üvöltött rám.-Mi van ha ezeket a képeket nyilvánosságra hozzák? És ha Zayn meglátja?
-Nyugi, mi tudjuk, hogy "nincs köztünk semmi", Zayn pedig majd nekünk fog hinni. Megmondjuk neki, hogy csak elmentünk kajálni.
-És ha nem nekünk fog hinni?
-Akkor gáz van.
Elmosolyodott.
-Gyönyörű vagy amikor mosolyogsz. Várjunk csak! De hát te mindig gyönyörű vagy.
Arca elvörösödött, majd megszólalt:
-Most úgy a nyakadba ugranék, és megcsókolnálak. De 1. nagyon fáj a lábam, 2. itt sajnos nem lehet.
-Lehetne, de akkor nekünk annyi.
-Hát ez az! Na induljunk vissza a suliba.
-És még is, hogy fogsz jönni?
-Hát, arra gondoltam, hogy akad egy aranyos fiú aki vissza visz.
-Várjál, keresek egyet neked!
-Te vagy az te butus.
Rám nézett azokkal a gyönyörű kék szemeivel.
-Jaa. Na nyomás.
Ölbe vettem, majd átkarolta a nyakam, és a suliig futottunk, nehogy valaki elkapjon minket.
-Hát ez király volt.-mondta röhögve.
-Igen? Nekem annyira nem.:D
-Bocsi:$
-Nemgáz. Na de irány a szoba, mert már akarlak.
-Pssszt!-kiabált rám.
Berántott a szobába, én meg lefektettem az ágyra. Azt akartam, hogy az enyém legyen. Csak az enyém! Fel akartam idézni a tegnap este történteket, és úgy látszott, hogy neki sem volt ellenére.
/este/
-Minden olyan csodás így.-mondta, miközben feje a mellkasomon pihent.
-Nekem mondod? Csak kár, hogy nem az enyém vagy.
-Niall! Most csak a tied vagyok!
-Szeretlek.-súgta a fülembe, majd megcsókolt, és vadul csókoltuk egymást. Egyszer csak kopogást hallottunk.
-Gyorsan, bújj az ágy alá.
Leugrottam az ágy alá, majd Lina elment ajtót nyitni.
-Ó, szia Lou. Mit akarsz ilyen későn?
-Niall-től kérdeznék valamit. De hol van?
-Épp elment fürdeni. Átadjak neki valamit?
-Csak azt, hogy kerestem. Köszi.-Megölelt, majd elment.
-Ez meleg volt.-mondta miközben kimásztam az ágy alól.
-Ez így nehéz lesz.-mondtam, majd megcsókoltam.
Mikor elváltunk, ő egy nagyot sóhajtott, majd lefeküdtünk aludni. Mielőtt elaludtam volna, gyorsan felkeltem, és bezártam az ajtót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése